Konzol:
* A Nintendo Wii megmentette a PlayStation 3-at:
- Míg a Sony és a Microsoft egymás legyőzésére törekedett, a valódi nyertes Nintendo, ha akaratlanul is, de szívességet tett a PlayStation 3 készítőinek.
A jelenlegi generációt ugyanis toronymagasan a Nintendo uralja, s a DFC Intelligence piackutató cég szerint a Wii sikerei mentették meg a Sonyt a teljes kudarctól. A PlayStation 3 és az Xbox 360 gyártói szemmel láthatóan is kizárólag egymással versenyeztek, hidegen hagyta őket, hogy a Nintendo mit bűvészkedik a háttérben. A varázslat azonban nem várt eredményt hozott, a vásárlók a Wii-t választották.
Nem pedig az Xbox 360-at, ez pedig különösen fontos jelen esetben! A PlayStation 3 egyébként is csehül állt az elmúlt években, még Európában is alulmaradt a Microsoft konzoljával szemben, pedig az öreg kontinenes már évek óta a Sony fő vadászterülete. Ha nem jön a Wii, mint akkor a legolcsóbb és leginnovatívabb konzol, az Xbox 360 eladásai abszolút megpecsételték volna a PlayStation 3 sorsát. Így viszont - bár az Xbox 360 jó eladásokkal büszkélkedhet - a Microsoft sem számolhatott el kiugró eredményekkel, a Sony pedig titkon hálálkodhat a Nintendónak.
* Pályaszerkesztővel érkezik a Gran Turismo 5?
- A fejlesztő Polyphony Digital szerint igen, a Sony mégis cáfolta a híreket. A Gran Turismo 5-ben ugyan így sem lesz kevés pálya, azonban az új fícsörrel lehetne még ezt fokozni.
A jelenlegi számok szerint mintegy 20 helyszínen, több mint 70 pálya kap helyet a Gran Turismo ötödik részében, azonban a fejlesztők által ígért pályaszerkesztővel gyakorlatilag annyi versenyt készíthetnénk magunknak vagy esetleg tölthetnénk le másokét, amennyi jól esik. A Polyphony Digital már azt is elárulta, hogy a meglévőket és akár vadi új pályákat is szerkeszthetnénk, a Sony azonban nem kívánta kommentelni a bejelentést: elmondásuk szerint nem jelentettek be ilyen lehetőséget, pont.
* Sony PSN - filmletöltés Európában még idén:
- Sok európai PS3 tulaj régi álma válhat valóra még ebben az évben egy jelentős esemény kapcsán: egy tegnapi bejelentés szerint a SCEE készen áll arra, hogy még idén elindítsa
video tartalomszolgáltatását a PlayStation Networkön, mely innentől a PS3 és PSP tulajok számára nagyfelbontású filmek vásárlását és "kölcsönzését" is lehetővé tenné. Mindezt igazolandó közzétettek egy korántsem teljes listát, mely az elsőként elérhető címekből mutat be párat:
• Bruno
• Angyalok & démonok
• Casino Royale
• Crank 2
• Hannah Montana: A film
• Harry Potter és a félvér herceg
• Jégkorszak 3: A dinók hajnala
• A sziklák szeme
• Transformers: A bukottak bosszúja
Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Spanyolország játékosai nagy valószínűséggel már most novemberben igénybevehetik a szolgáltatást, a többieknek azonban 2010-ig kell várniuk. A résztvevő filmstúdiók listája meglehetősen impozáns, köszönhetően a következő neveknek: 20th Century Fox, Disney-ABC-ESPN Television1, Lionsgate2, Metro-Goldwyn-Mayer, Paramount Pictures, Sony Pictures, Starz Media2, Universal, Warner Bros, valamint számos kisebb helyi stúdió is megtalálható a tartalomszolgáltatók között. A szolgáltatás várható árairól egyelőre nem rendelkezünk információval.
Informatika:
* Véget ért a Skype balhé:
- A végéhez közeledik a Skype-ért folytatott háború – írja a New York Times. A lap az ügyet közelről ismerő forrásoktól úgy értesült, hogy a népszerű VoIP- és üzenetküldő alkalmazást kitaláló duó végül el fogja érni, amit a zsarolásként is felfogható licencperrel el akart érni: ismét tulajdonrészt szereznek a vállalkozásban. A jogvitát lezáró megállapodást már a héten bejelenthetik.
A felek „optimisták a megegyezéssel kapcsolatban” – állította az egyik, neve elhallgatását kérő forrás. Aki szerint egy olyan megoldás formálódik, amelyben a Skype-ot létrehozó, majd 2005-ben az eBaynek eladó Niklas Zennström és Janus Friis újra „jelentős tulajdonrészt” szerez a vállalatban, feltehetően úgy, hogy az üzletágért 1,9 milliárd dollár készpénzt és 125 millió dollárnyi adósságpapírt megajánló magánbefektetői csoportból kigolyózzák a londoni Index Venturest. Ennek egyik partnere és tanácsadója az a Michelangelo Volpi, aki korábban a szintén a Zennström és Friis által gründolt Joost internetes tévé vezetője volt.
Friis és Zennström: hátradőlhetnek?
A részletek egyelőre nem világosak, így azt sem lehet tudni, hogy a Skype-alapítók mekkora részesedéshez jutnak majd, bár a New York Times forrásai szerint legalább egy poszt az övék lesz a cég igazgatótanácsában. A megegyezés feltétele az eBay és a felvásárlási ajánlatot benyújtó befektetői csoport elleni perek visszavonása.
Maguknak akarták
Jól értesült források szerint Zennström és Friis az év elején vissza szerették volna vásárolni a Skype-ot az Ebaytől – mely 2005-ben 3,1 milliárd dollárt fizetett a vállalkozásért –, és magántőke-társaságok bevonásával igyekeztek előteremteni a pénzt az ügylethez. Az aukciósház azonban nem fogadta el az ajánlatukat, amiben szerepe lehetett annak is, hogy az Ebay menedzsmentje nem ápol baráti viszonyt a duóval.
Az elutasítást követően a Skype-alapítók támadásba lendültek. Mint kiderült: a skandináv páros a Skype 2003-as elindítása előtt két évvel gründolt egy másik vállalkozást, amelybe kimentette a szintén általuk kitalált KaZaA és a későbbi Skype alapját adó peer-to-peer technológiát, és a mai napig ez a cég, a Joltid Ltd. rendelkezik a protokoll szabadalmaival és jogaival. Az Ebay is a Joltidtól licencelte a megoldást.
Mindenáron
Márciusban a Joltid váratlanul szerződésszegéssel vádolta meg az aukciósházat, és erre hivatkozva felmondta a licencszerződést. A huzavona akkor odáig fajult, hogy a felek az Egyesült Királyságban bíróság elé vitték az ügyet, amelynek tárgyalását 2010 júniusára tűzték ki. Szeptember elején aztán az Ebay bejelentette, hogy a Skype többségi tulajdonrészét eladja egy magánbefektetői csoportnak, mire Zennström és Friis az új tulajdonosaspiránsokra is kiterjesztette a pert, hogy meghiúsítsa az akvizíciót. A párost különösképpen felbőszítette, hogy a vevőnek jelentkező befektetői csoport élén a Joosttól menesztett Volpi áll, aki jól ismerhette a Skype kivásárlására vonatkozó terveiket.
A küszöbön álló megegyezésről szóló híradást sem az Ebay, sem Zennström és Friis nem akarta kommentálni.
* A Google Chrome 4 béta még csak sebességben veri a Firefoxot:
- Két napja elérhető már a béta-csatornán is a Google böngészőjének, a Chrome-nak egy újabb fő verziója, a 4.0.223.16. Habár számozásban nagy az ugrás, maga a böngésző alig változott, az igazán forradalminak tekinthető, már egy ideje ígért változtatások még nem történtek meg, az új verzió „mindössze” a fejlesztői változatból már ismerhető könyvjelző-szinkronizálást nyújtja újdonságként a tesztelőknek.
Arra még tehát várni kell, hogy végre megjelenjék az a szolgáltatás, melyre igen nagy az igény: a kiterjesztések, kiegészítők kezelésének képessége, támogatása. Ugyanakkor az új 4.x-es verzió az eddigi tesztek alapján még tovább erősítette előnyét a sebességet illetően, jelen pillanatban e tekintetben magasan vernek minden, a piacon lévő konkurens böngészőt – persze azt nem árt hozzátenni, hogy a Chrome még messze nem tud annyit, mint a versenytársak termékei, s az alkalmazás robusztusabbá válása, főként a kiegészítők kezelése természetesen majd lassítani fogja a program működését, lásd a Firefox esetét.
Ugyanakkor ez a még mindig fapadosnak (pozitív megfogalmazással: letisztultnak) nevezhető böngésző, ha lassan is, de egyre nagyobb szelet hasít ki magának a piaci tortából, a Net Applications legutóbbi felmérése szerint a Chrome terjeszkedik a legdinamikusabban, októberben 3,6 százalékos részesedést mértek (Magyarországon ez az érték 3,41 százalék).
Talán fontosabbnak tűnik az a bejelentés, melyet Rishi Chandra, a Google Apps termékmenedzsere tett tegnap, s mely szerint a cég által már a Gmailben is nyújtott hang- és videochat minőségének jelentős feljavítása várható a közeljövőben. A következő fél-, egy évben például megszűnik az a korlátozás, hogy csak egy személlyel lehet beszélgetést folytatni, bevezetik a konferenciázás lehetőségét a 2007-ben felvásárolt svéd Marratech technológiájának segítségével. A termékmenedzser több részletet nem árult el, de arra utalt, hogy az integráció minőségének a javaítása a legfontosabb céljuk, egyéb extra alkalmazások beépítését egyelőre nem tervezik.
A Google Apps felhasználónként évi 50 dollárba (körülbelül 9400 forintba) kerülő szolgáltatásait a cég szerint jelenleg több mint kétmillió szervezetben több mint 20 millió ember használja (hatalmas sikernek számít, hogy a múlt héten egy 7,2 millió dolláros szerződést kötöttek, melynek keretében Los Angeles közintézményeiben a Google Apps lesz a hivatalos kommunikációs forma a Microsoft megoldása helyett). A Google Apps sikerét jelezheti az is, hogy a Microsoft a fenti nyilatkozatra reagálva közölte, hogy nem tartják hitelesnek a Google által közölt számokat, s az is, hogy a redmondi cég tegnap bejelentette, hogy csökkenti hasonló szolgáltatásainak árait: a komplex csomagnak számító Business Productivity Online Suite (BPOS) havi díja 15 helyett 10 dollár lesz, az Exchange Online előfizetése pedig önmagában 10 helyett 5 dollárba kerül majd.
