2009. október 21., szerda
Hírek innen-onnan
2009. október 10., szombat
Hírek innen-onnan
*Nem lesz olcsó a Natal:
- Az Xbox-os fejes, Robbie Bach most először adott némi iránymutatást arról, hogy hogyan, illetve milyen árral is készül a Microsoft piacra dobni a már jó ideje a játékhírek középpontjában álló új mozgásérzékelős technológiáját. A kezdetekben egészen biztosan nagyon magas áron lesz kapható, de ez idővel mérséklődni fog.
"Majd meglátjuk, hogy működik majd a Natalra vonatkozó árazásunk." - nyilatkozta a Microsoft Open House rendezvényen New Yorkban. "De az emberek számíthatnak arra, hogy jóval az átlagos kiegészítők ára fölé tornyosul majd az eszköz." Elmondása szerint az ár túlnyomó részét így is a gyártás és a technológia magas előállítási költsége fogja vinni, szóval, akit érdekel a dolog, jobb, ha már most elkezd készülődni lelkileg.
*Ismét első a PlayStation 3 konzol:
- A Sony üdvöskéje ismét hazai pályán tudta megelőzni a Nintendo Wii konzolokat, amelynek eredménye igencsak lecsökkent szeptember hónapban. Minden bizonnyal a PS3 Slim, valamint az ennek eredményeként érkező árcsökkentés játszotta a főszerepet abban, hogy a PlayStation 3 a szeptember hónapra vonatkozó kimutatás szerint magabiztosan nyerte a konzolok versenyét Japánban. A Wii-nek ezúttal nem volt esélye, messze leszakadva követte csak az első hármat.
Informatika:
* 10 millió Ft-ra bírságolat a Digit az NHH:
- A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) 10 millió forintra bírságolta a Digi Távközlési és Szolgáltató Kft.-t, mert a társaság Miskolcon úgy hirdette széles sávú internetcsomagjait, hogy a fogyasztókat nem tájékoztatta a garantált le- és feltöltési sebességről, csak a legmagasabb elméleti maximum értékeket tüntette fel.
Az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségének a fogyasztók védelmével összefüggő követelményeiről szóló kormányrendelet szerint 2008. december közepe óta az internetszolgáltatóknak a kínált sávszélesség mellett az általános szerződési feltételeikben (ÁSZF) és hirdetéseikben is fel kell tüntetniük a garantált le- és feltöltési sebességet is. Az előírás segíti a fogyasztókat a tisztánlátásban és egyben véget vetett a nagyot mondásnak, korábban ugyanis az internetszolgáltatók elsősorban a kínált elméleti maximumértékeket hirdették, s nem számoltak be hirdetéseikben arról, hogy az adott csomaghoz mekkora garantált le- és feltöltési sebesség tartozik.
Csak két szolgáltató
Az NHH a rendelet betartását, annak hatályba lépése óta folyamatosan figyelemmel kíséri, és eddig a Digit leszámítva mindössze három szolgáltató esetében találkozott jogsértő hirdetéssel. Sokkal rosszabb a helyzet az általános szerződési feltételek és a honlapok esetében. A hatóság az érintett 275 szolgáltató közül 143-nál végzett ellenőrzést, de mindössze két kisebb szolgáltató felelt meg teljes mértékben az előírásoknak. A többi szolgáltatónál vagy csak az ÁSZF-ben, vagy csak a honlapon, vagy egyik helyen sem volt megfelelő a tájékoztatás. A szolgáltatók felhívást kaptak jogsértésről, és az ezekben foglaltak végrehajtásának utóellenőrzése folyamatosan zajlik.
Eddig 81 utóellenőrzésre került sor, közülük 76 szolgáltató a felhívásban foglaltakat adott határidőre teljesítette, míg 5 szolgáltatóval szemben piacfelügyeleti eljárás indult. Két szolgáltató a felhívásokban rögzített határidőre ugyan nem teljesítette a felhívásokban foglaltakat, de a piacfelügyeleti eljárás megindítása után pótolta a hiányosságokat, így bírság kiszabására egyelőre nem került sor, míg a másik három szolgáltatóra összesen egymillió forint bírságot szabott ki a hatóság.
A Digit már ellenőrizték
-Az NHH az ellenőrzések folytatása mellett a már vizsgált szolgáltatók tevékenységét is figyelemmel kíséri. Így került sor az eddigi legjelentősebb bírság kiszabására is, mivel a hatóság tudomására jutott, hogy a korábban már vizsgált Digi Kft. Miskolc nagyobb lakónegyedeiben olyan szórólapokat terjeszt, amelyeken a le- és feltöltési sebességgel kapcsolatos fogyasztói tájékoztatás nem felel meg az előírásoknak. A bírság kiszabása mellett az NHH kötelezte a szolgáltatót, hogy minden hirdetésében az adott díjcsomagnál a sávszélesség megadása mellett tüntesse fel az előfizetői hozzáférési pontokon, hálózaton belül garantált le- és feltöltési sebesség értékét is.
Tavaly december óta az érzékelhetően jobb tájékoztatás hatására csökkentek ugyan a sávszélességgel kapcsolatos fogyasztói panaszok, de Takács Péter, a hírközlési fogyasztói jogok képviselője szerint még ma is sok esetben túl nagy – esetenként nyolc-, tízszeres – a különbség a szolgáltatók ajánlataiban reklámozott „ígéret”, valamint a valóban garantált le- és feltöltési sebesség között. Takács azt várja, hogy a szolgáltatók úgy alakítsák ki ajánlataikat, hogy a garantált és a fogyasztó által tapasztalható internetes sebességadatok egyre jobban közelítsenek a hirdetett elméleti felső határértékhez.
* Mégsem indul gyorsan a Windows 7?
- A Microsoft határozott célkitűzése volt a Windows 7 fejlesztése során a rendszer betöltéséhez (boot) szükséges idő csökkentése. Egy kisebb – a Windowsok finomhangolására, teljesítményének optimalizálására használható alkalmazásokat fejlesztő – szoftvercég mérései szerint azonban ez nem sikerült: az új operációs rendszer valójában lassabban áll fel, mint az elődje.
Lassú, és idővel még lassabb lesz
A Iolo Technologies szeptemberben kezdett bele abba a vizsgálatba, amely a Windows 7 teljesítményét hasonlítja össze a korábbi Windowsokéval, tekintetbe véve azt is, hogy a bootidő és a válaszidő miként változik idővel, ahogy a telepített alkalmazások miatt egyre lomhábbá válik a rendszer. Az eredményekről beszámoló tanulmányt ugyan még nem hozták nyilvánosságra, néhány részeredményt azonban igen. Amint a CNET News.com ezeket ismertető írásából kiderül, a Iolo Labs mérései szerint egy tipikusnak mondható konfiguráción a Windows 7 frissen telepített példánya 1 perc 34 másodperc alatt indul el, lassabban, mint a Vista, melynek 1 perc 6 másodperc elég a bootfolyamat befejezéséhez. Fontos megjegyezni, hogy a cég nem azt az időt mérte, mely az asztal megjelenéséig telik el (ez a Windows 7 esetében 40 másodperc), hanem akkor állította meg a stoppert, amikor a rendszer használhatóvá vált, „nem dolgozott tovább, a processzor terhelése már nem volt magas.”
A tanulmány arra is rávilágít, hogy a bootidő a használati idővel arányosan egyre hosszabb lesz: egy három hónapos Windows 7 esetében az indulás már 2 perc 34 másodpercig tart. A jó hír az, hogy ez jobb eredmény, mint amit a Vista tud felmutatni, mely idővel még jobban lelassul.
A Iolo jövő hétfőre ígéri a tanulmány és abban az eredmények, illetve a mérés módszertani részleteinek publikálását. A cég egy korábbi vizsgálata (mely a Windows XP teljesítményének időbeli változását mérte) azt találta, hogy két év használat után a bootidő 267 százalékkal nő, a rendszer indulásakor betöltődő szükségtelen folyamatok száma 0-ról 12-re emelkedik, ami 89 százalékkal növeli a processzorterhelést a folyamat közben. A kutatásból az is kiderült, hogy egy ilyen idős rendszeren a szabad fizikai memória mennyisége 59 százalékkal csökken, az üresjárati CPU-használat 0,9-ről 7,5 százalékra nő, a regisztrációs adatbázisban lévő hibák száma pedig 0-ról 340-re emelkedik.
A gyártók felturbózzák
A Lenovo nemrég jelentette be, hogy a driverek finomhangolásával, a folyamatok indulásának optimalizálásával látványosan felgyorsította a Windows 7 betöltődéséhez, illetve leállásához szükséges időt. Az IBM személyi számítógépeket gyártó üzletágát négy évvel ezelőtt megvásárló kínai PC-gyártónál külön team dolgozott a feladaton, az ő „hihetetlen munkájuknak” az eredménye a rekordgyanús sebesség, amely a „Windows 7 Lenovo Enhanced Experience" logót viselő termékekre lesz jellemző.
A cég közlemény szerint a vállalati felhasználásra szánt ThinkPad noteszgépeken és ThinkCenter desktopokon 56 százalékkal gyorsabban áll fel a Windows 7, mint az XP vagy a Vista. A fogyasztói szegmenst megcélzó IdeaPad és IdeaCentre termékvonal „Enhanced Experience” logóval ellátott konfigurációin pedig a boot 33, míg a kikapcsolás 50 százalékkal gyorsabb, mint a teljesen azonos specifikációjú, de nem tuningolt gépeken. Hasonló Windows-tuning más PC-gyártóktól is várható.
2009. október 6., kedd
PSP Go! 3 ok amiért bukás lett
1 ok: A hardver:
- Az új PSP modell a korábbi típusok 4,3 hüvelykes kijelzője helyett egy 3,8 hüvelykes TFT-vel rendelkezik, melynek felbontása - nyilván elsősorban kompatibilitási okokból - nem változott, azaz továbbra is 480x272 pixelt rajzol ki a játékgép. A PSPgo újdonsága a Bluetooth-kapcsolat, mely a megfelelő mobiltelefonon keresztül internetelérésre is használható, ezzel azonban nagyjából véget is ért a hardveres fejlesztések felsorolása (a beépített 16 gigabájtos flash memóriára még visszatérünk).
Az átdolgozott külső és az irányítókonzol ellenére a PSPgo alapjaiban még mindig ugyanarra a hardverre épül, amit 2004-ben mutatott be a Sony, és amely a maga idejében előremutató és fejlett technológiát képviselt - csakhogy azóta eltelt öt év. Öt év alatt márpedig sok minden történt nemcsak a kézi konzolok, hanem a konzoljátékok piacát mára igen komolyan veszélyeztető okostelefonok mezőnyében.
Nem csoda, hogy a PSPgo megjelenése előtt mind a szakma, mind a lelkes gamer-tábor egy új okostelefon képében képzelte el a modellfrissítést, a PSPgo azonban legfeljebb a fentebb említett, Bluetooth-os internetkapcsolat révén került közelebb ehhez a koncepcióhoz. A Sony kézi játékgépébe tehát nem került beépített HSxPA-modem, hiába alakult át szinte teljes egészében webalapúvá a tartalomterjesztési modell, és mára hiába nyilvánvaló, hogy a kézi eszközök felhasználói igénylik a mobil internetelérést.
A Nintendo Wii megjelenése óta az is nyilvánvaló, hogy a mozgásérzékelésen alapuló játékokkal hatalmas tömegeket lehet elérni - az Apple, majd utána a legtöbb telefongyártó ezt jól felismerte, a Sony azonban nem épített gyorsulásérzékelő szenzort a PSPgo-ba, és hasonló ziccert hagyott ki a az érintőkijelző mellőzésével is.
2. ok: A szoftver:
-A PSPgo-ból kimaradt a 2004-ben bevezetett UMD (Universal Media Disc) meghajtó is, melyhez eleinte komoly reményeket fűzött a Sony, az új típus megjelenésével azonban a kukába dobták ezt a médiumot. Ez azt jelenti, hogy a PSPgo-tulajok csak az internetről, a PlayStation Store-ból tölthetnek le tartalmakat (legyen szó játékról vagy videóról) a konzolra. Bár a játékválaszték - régiótól függően - már az induláskor eléri a 150 darabot, sokaknak kedvét szegheti, hogy az így megszerzett, ám időközben megunt játékon sehogy sem lehet túladni, valamint megszűnik a lemezes kiadványoknál virágzó cserebere lehetősége is.
Barátságosnak csöppet sem mondható lépés a Sony részéről emellett, hogy egy meglévő UMD-gyűjteményt - bár a gyártó korábban azt ígérte, ezt megoldják - semmilyen módszerrel nem lehet átmigrálni a PSPgóra, ezzel pedig lényegében a leghűségesebb vásárlóit bünteti a cég. Nyilvánvaló emellett az is, hogy akik olyan országban élnek, ahol hivatalosan nem elérhető a PlayStation Store (ilyen például Magyarország is), legfeljebb kerülőutakon tudnak játékokhoz jutni - a Sony ezért nem is hozza forgalomba az új modellt ezeken a piacokon.
A szoftverterjesztési modell a hardver és a PSPgo operációs rendszerének hiányosságai miatt is aggályos: a PSPgóba ugyanaz a 802.11b szabványnak megfelelő WLAN-vezérlő került, mint elődjeibe, azaz a legjobb esetben nettó 3-4 Mbps sávszélességgel tölthetők le a játékok - ez pedig tekintve, hogy egy játék akár 1 gigabájtnyi adatletöltést is generálhat, órákig tartó letöltést eredményez, melyet ráadásul az internetes beszámolók szerint megszakadás esetén lehet elölről kezdeni. A PC-s letöltés lehetősége szerencsére adott.
3. ok: Az ár:
-A 294 eurós/dolláros fogyasztói árat alighanem a 16 gigabájtnyi fixen beépített flash memória indokolja, a PSPgo ugyanis ezt (valamint a Bluetooth-vezérlőt) leszámítva lényegében semmivel sem tud többet a jóval olcsóbban beszerezhető PSP3000-es verziónál. A Sony mindig is prémiumkategóriás termékként tekintett a PlayStation Portable kézi konzolra, melyet a PSPgo "újdonsága" tovább erősít, az új gép azonban összesítve sok tekintetben kevesebbet ad, több pénzért cserébe - ez pedig minden, csak nem egyenes út a sikerhez.
Mint említettük, a PSPgót itthon nem hozta forgalomba a Sony Hungária, ettől függetlenül néhány hazai konzolboltban beszerezhető a játékgép, nagyjából 64-65 ezer forintos fogyasztói áron. Ez nagyjából húszezer forinttal több mint a PSP3000-es modell ára, azaz ha maradunk a régi, bevált UMD-s gépnél, ötezer forintos átlagáron számolva egy konzolt és legalább négy UMD-s játékot is vásárolhatunk a PSPgo árából - arányaiban vélhetően ugyanez áll a külföldi vásárlókra is.
Néhány kép a konzolról:
Tehát ezek az okok amiért a PSP Go! bukás a HWSW szerint. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem szabad megvenni, mert akinek ez jobban tetszik mint az előd, akkor természetesen külföldről beszerezheti a konzolt és használhatja nyugodt szívvel. Én nekem is egy FAT PSP-m van és szerintem az sikerült eddig a legjobban a PSP generációk közül, de hát kinek a pap kinek a papné. :D
2009. szeptember 8., kedd
Hírek innen-onnan
* Jövőre 3D-s lesz a PlayStation 3:
- A berlini IFA idei egyik irányvonala a térbeli képmegjelenítés. Az új technológiához a Sony is csatlakozott speciális tévéjével, mely minden PS3 játékból 3D-s élményt varázsol.
A Sony a berlini rendezvényen felállított standján már működés közben demózta a háromdimenziós képet nyújtó rendszert, mely egy PlayStation 3 konzolgépből, pontosabban annak legújabb, Slim változatából, illetve egy speciális lapostévéből áll. A kiállításra látogatók egy 3D-s szemüveget felvéve egy tavaly megjelent játékkal, a Wipeout HD-val próbálhatták ki, milyen élmény a 3D-s játék.
Az első, térhatású videojátékot támogató Bravia készülék a Sony tervei szerint jövőre kerülhet a boltokba, később azonban az sem kizárt - tudósít a Cnet -, hogy a feldolgozóáramkört beépítik a PlayStation konzolokba is. Azt egyelőre nem tudni, hogy a Sony licenceli-e majd a technológiát más gyártóknak, erről ellentmondásos információk keringenek.
* PlayStation 3 Slim: Sikeres start!
- Parádésan nyitott a PlayStation 3 Slim: a fogyókúrára küldött újgenerációs gép csak Franciaországban 37 ezer vásárlót szerzett magának, Japánban pedig az elmúlt hónapok legjobb eredményét hozta, 150 ezer géppel tarolva le a piacon lévő többi gépet. És a PS3-at magát is, a gép startjakor a készlethiány miatt 88 ezer fogyott, így a Slim egyelőre magabiztosan tolja maga előtt a PS3 szekerét.
* PlayStation 3 eladások: 999%-os növekedés:
- Úgy tűnik hosszú idő után kezdi magát felhozni az új PlayStation ami természetesen várható is volt.
A Sony a múlt kedden tette elérhetővé az új gépet, és a Chart-Track szerint hatalmas ugrás tapasztalható az eladásokban. Dorian Bloch bár pontos eladási adatokkal nem szolgált, de azt elmondta, hogy a 36. héten 999%-kal több gépet értékesítettek a briteknél, mint az azt megelőző héten. Ez sokszorosa annak az értéknek, amit a PS2 Slim ért el a 2004. 24. hetében. Akkor a Sony 310%-os növekedést tudott hozni. Bár nyilván az összehasonlítás akkor lehetne igazán teljes ha konkrét számadatokkal rendelkeznénk.
A Xbox360 a múlt héten 43%-os növekedést tudott felmutatni, most további 29%-kal toldotta ezt meg.
2009. augusztus 30., vasárnap
Hírek innen-onnan
Konzol:
* Szeptembertől hazánkban is kapható a PlayStation 3 Slim:
- Szeptembertől a Sony Hungária is megkezdi a Playstation 3 Slim konzolok forgalmazását Magyarországon. Az új modellnek már megvan a hivatalos ára is! Nem kell sokat várni a kölni GamesCom-on egy héttel ezelőtt leleplezett új, CECH-2000A kódszámot viselő Playstation 3-ra, hiszen ahogy a világ többi részén, úgy az ősz beköszöntével Magyarországon is megkezdik a vérfrissítésen átesett gép forgalmazását. A Pókemberes betűtípust kerekebb karakterekre cserélték, a gép pedig amellett, hogy új formát kapott, vékonyabb és világosabb is lett. Sándor Csaba, a Playstation illetékes hazai menedzsere lapunknak elmondta, hogy a konzol ajánlott fogyasztói ára 84990 forint lesz, a gépet pedig szeptember elejétől lehet keresni a boltokban.
Kép a konzolról Itt látható.
* Magyarországon nem lesz PSP Go!:
- A Sony PSPgót idén júniusban, az E3 expón leplezte le a japán gyártó. Az új változat kisebb-nagyobb fejlesztései közé tartozik, hogy a Sony teljes egészében száműzte a gépből a 2004-es premier óta jelen lévő UMD (Universal Media Disc) meghajtót, melyet kizárólag a PlayStation Portable konzoloknál használtak játékprogramok és videofilmek terjesztésére. Az új modellbe az UMD helyett fixen beépített flash memória kerül, a szoftvereket, filmeket, zenéket pedig a PlayStation Store online áruházban vásárolhatják meg a tulajok.
Sándor Csaba illetékes menedzser szerint éppen ez a tartalomterjesztési modell teszi gyakorlatilag lehetetlenné, hogy az új PSP-változatot hazánkban is forgalomba hozza a Sony, a terjesztési rendszer legfontosabb láncszeme, a PlayStation Store ugyanis továbbra sem érhető el a magyarországi felhasználók számára.
A PSP GO!-ról kép Itt látható.