2010. március 29., hétfő

Need for Speed: SHIFT Special Edition (PlayStation 3)

Need for Speed: SHIFT Special Edition (PlayStation 3)

Eme tesztemet egy külön kérésre készítettem, és ezúton szeretném megköszönni, hogy megtisztelt ezzel, hogy engem kért fel! (A tesztet úgy írtam, hogy a játékot nem vittem végig még, úgy hogy az esetleges kihagyások ennek köszönhetőek.)

Felvezetés:

Azzal kezdeném, hogy a Special Edition tartalmaz egy BMW E92 posztert, 2 kódot, amivel feloldhatunk egy Special Series nevezetű meghívásos eseményt, és kapunk egy feltuningolt BMW E92 Special autót, valamint egy "díszdobozt" amiben a játék tokját tárolhatjuk. Tehát azért kapunk dolgokat rendesen, és ahhoz képest elég olcsó.

Autó felhozatal:

A SHIFT-ben körül belül 69 autó kapott helyett ehhez még pluszba jön az imént említett + 1 BMW valamint a nem régiben kiadott DLC-kben kapott autók még. Szóval azért lesz választékunk rendesen, hogy mivel akarjuk koptatni az aszfaltot. Az autók 4 szintbe vannak besorolva, az első szinten vannak az hétköznapi autók "leglassabbak", azt, ahogy emelkedik a szint annál jobb és gyorsabb autókhoz jutunk hozzá, a 4.szinten már a luxus autók foglalnak, mint például a Bugatti Veyron.

Az autók tuningolhatási lehetőségei:

Szó, ami szó az elmúlt pár évben az NFS-esek tuningolása eléggé visszaesett. A SHIFT-ben már látszik azért, hogy nem hagyták ennyiben a dolgot. Az autónkra különböző motor, kipufogó rendszer, felfüggesztés, stb. fejlesztéseket tehetünk rá, ezeket egy úgy konfigurálhatjuk, hogy minél jobb teljesítményt tudjunk kihozni a drágaságainkból. Aztán vannak különböző súlycsökkentő fejlesztések, és még az autónk belsejét is átalakíthatjuk, igaz nem személyre szabva, hanem vannak különböző sablonok és azok közül választhatunk, hogy hogyan nézze ki a járgány belseje. És végül jöjjön a kasztni. Hát itt a Most Wanted-ből átvett szokást alkalmazták (ami nekem egyáltalán nem jön be), miszerint itt is különböző sablonok vannak az autó külsejéhez és azt nem igen lehet variálni, szóval ez nálam egy rossz pont. A felni választékból van bőven mit választani, rengeteg gyártó, és rengeteg típusú felni kapott helyett, aminek a méreteit tudjuk is variálni. Valamint a Pro Street-ben láttam először ilyet, hogy külön választhatunk az első kerekre, és a hátsó kerekre felnit, szóval ez rendben van. A festék választékból is kapunk bőven, rengeteg fajta festési típus a krómtól elkezdve a metálon át egészen a színváltós festékig, tehát nem kell attól félnünk, hogy két embernek ugyanolyan festése lesz, és azt is meg kell említenem, hogy minden egyes elemet külön-külön festhetünk. Az autónk a már megszokott matricákat is pakolhatjuk, amiből szintén 1000 meg 1 van, a zászlóktól elkezdve a lángindákon át egészen a szponzorig. Na, a tuningról ennyit.

Grafika, pályák:

Végre kijelenthetem, hogy van egy olyan NFS aminek szép a grafikája (persze az Underground-nak is szép volt meg a Most Wanted-nek is de nekem jobban bejön ennek a játéknak a grafja)szépek a pályák, és szépek az autók is, szóval élvezhető a játék. Az autók gyönyörűek, főleg ha valami szép kis festés van a kocsin valósággal élmény lesz a játék. Jó pár pálya került bele a játékba, mint például a Laguna Seca, Spa GT, vagy ugye a híres nevezetes Nürburgring. Ebben az NFS-ben már a törés modellt is elég szépre és látványosra sikeredett, és most már jól szét tudjuk bombázni az ellenfél vagy a saját autónkat. Kisebb grafikai BUG-ok előfordultak, mint például, a Start elején a fű benne vagy a kocsiban meg a levegőben van, de ezt csak a pálya elején észlelhetjük. A gyorsulási effektet is szépen eltalálták, mert minél gyorsabban megyünk, annál jobban mosódik el a kép, ezzel is szimulálva, hogy ha minél gyorsabban megyünk, egyre kevesebbet látunk a pályából, mert egyre jobban a pályára koncentrálunk. Viszont ez az effekt néha komoly idegességet is tud okozni, mikor például egy nem jól sikerült kanyarnál a falnak vágódunk, akkor minden elmosódik, kicsit vöröses lesz a kép, és a sofőrök vadul elkezd zihálni. Ami persze nagyszerű és realisztikus, de egyben idegesítő is, mikor épp sietnénk a célba és alig látunk valamit. Ha jól tudom, akkor ez az első olyan NFS, amiben már belsőnézetben is vezethetünk autót, és nem hozott csalódást, az autók belseje szépen ki van dolgozva, és a részletekre is oda figyeltek, mint például, hogy mozogjanak a műszerfalon a kis herkentyűk, és a váltást is pedálmozgást is látunk a sofőrülésben, úgyhogy ez is rendben van. Viszont egy valami számomra idegesítő volt, amit nem tudtam hova tenni, hogy miért van, az a hang. Nem tudom, hogy a TV-m miatt van azért mert, hogy vinyóról olvas, vagy én nem tudom, de többször előfordul, hogy egy idő a hang elkezd akadni bizonyos részeknél ami egy idő után az ember idegeire tud menni. A grafikához még annyit fűznék hozzá (bár nem tudom, hogy a TV-m miatt van-e, mert nincs HD TV-m) de mintha az Anti-alias hiányozna a kocsikról, és így némely kocsinál a kasztni picit recés lenne a kanyarulatoknál. Persze nem akarom azt mondani, hogy minden idők legszebb grafikájú játéka, de azért szép grafikája van, és aki nem szerezte még be annak se késő, mert ugye idén nem lesz új NFS (ha jól tudom) konzolra úgy hogy ellehet vele lenni.

Irányítás, beállítások:

A Need for Speed: SHIFT-ben már a szimulátoros játéknak mondhatja magát, ami valljuk be ráfért már, hiszen a Pro Street-ben már ilyen irányítás volt, de az én tetszésemet nem nyerte el, az Undercoverben meg ugye arcade irányítás volt (a sok panasz miatt), és most újra visszatértek a szimulátor irányításra (ismét a sok panasz miatt…), de ezt már eltalálták! Remekül lehet irányítani az autókat, nem repkednek össze vissza, mint P.S-ben. Az irányítást is kedvünkön variálhatunk, mint például, hogy milyen érzékeny legyen a kormány, a kipörgés gátló, az ABS és egyéb. A pályánkon végig kísér egy segéd vagy nyomvonal, kinek hogy tetszik, ami a kezdő vagy amatőr sofőröknek remek kis útmutató, hiszen mutatja, hogy ha nem tudjuk bevenni az adott kanyart, akkor a kocsi vagy lassít (ha be van kapcsolva ez a funkció), vagy magunknak kell lassítani, hogy be tudjuk venni a kanyart. Viszont akit ez is idegesít ezt is kilehet kapcsolni, szóval az egyéni konfigurálhatóságoknak köszönhetőn elérhetünk egy olyan játékot, amivel olyan érzés lesz vezetni, mintha élőben vezetnénk az adott pályákon.

Versenytípusok, meghívásos események:

A SHIFT-ben rengeteg játékmódot kapunk, mint például Drift, körverseny, időmérő, körkiesés, márkaverseny stb. és ehhez jönnek még a régió versenyek, ami azt takarja, hogy csak Amerikai autók, vagy csak Japán vagy csak EU autók versenyeznek egymás ellen. Íme, az új verseny típusokból egy kis ismertető:
Időmérő: Ebben a típusban az a lényeg, hogy egy adott pályán mentek egy adott ideig. A lényege, hogy a pályán különböző mérő pontok vannak elhelyezve és az a fő, hogy az egész pályán mi legyünk a leggyorsabbak és addig kell tartani ezt a helyet, ameddig le nem telik az utolsó mp is.
Márkaverseny: Itt az elit márkák versenyeznek egymás ellen hogy kié a jobb autók. Pl egy EVO egy Impreza ellen, ami tudni, hogy ez a két típus folyton egymás ellen küzd. Na, vissza a témához. Ez a verseny egy kicsit hasonlít a karbon-ban behozott kanyon versenyhez. A lényeg itt is annyi, hogy az első körben te vagy az élen és a célod, hogy megtartsd a helyed, vagy tetemes előnyt szerezz és megnyerd a kört. A 2. körben már a 2. helyről indulsz és a cél itt is ugyan az. És ha döntetlen az állás, akkor jön a mindent eldöntő kör a 3. Itt a verseny úgy indul, hogy egymás mellett mentek, és ha elértek a rajthoz, akkor mehet az apai anyai.
Meghívásos események: A játék végigjátszása során kapunk úgy nevezett meghívási versenyeket, amik persze több pénzt is hoznak a konyhára viszont nehezebbek, itt lehetőséget kapunk magasabb szintű versenyekre, amiket még nem értünk el. Ezeken belül is találkozhatunk körversennyel, márka versennyel és így tovább.

Játékmenet, rangok:

A játék során úgy nevezett csillagokat kell szerezni, hogy minél nagyobb rangunk legyen, és végül indulhassunk a világ legjobbjai ellen. A játékban továbbá fejleszthetjük a sofőrképességeinket két kategória szerint. Az egyik a pontosság, a másik az agresszió. Ezeket a verseny közben vezetési stílusunk határozza meg, hogy hogyan előzünk, minként veszünk be egy kanyart, illetve hogy bánunk az ellenfelünkkel, így kapva tapasztalati pontokat, amivel fejlődhetünk. A karrierünk alatt, különböző medálokat szerezhetünk, kis, bronz, ezüst, arany és végül platina. Ezeket a medálokat úgy gyűjthetjük, hogy pl sokáig veretlenek vagyunk, szélfogóként használjuk az ellenfelünk, vagy márka hűek vagyunk, és így tovább. Úgyhogy van mit gyűjteni a SHIFT-ben és egyhamar nem fogjuk megunni.

Multiplayer:

A játék multirészéről sokat nem tudok mondani, mert még nem volt alkalmam kipróbálni, hogy milyen, de amiről tudok az az, hogy szükséges hozzá ugye maga a PSN (mi meglepő) és egy EA nation regisztráció ami kb 10 mp-t vesz el az életünkből, úgyhogy szerintem ennyit tudunk rá áldozni. Ami nekem kifejezettem tetszik, az az, hogy ha van a barátlistádon egy ember, akinek meg a SHIFT és játszik is vele akkor a legjobb köridejét mutatja minden olyan pályán amin ment, és ilyenkor lehet egy kicsit hencegni, hogy haha én jobb köridőt mentem mint te.

Ellenfelek, fizika:

Lassan az MI leköröz minket és ez a játékokban is megmutatkozik. Persze vannak még játékok, amikbe kicsit butuskák, de a SHIFT-ben, azért erre is ügyeltek a játék készítők. Az ellenfeleink ravaszok blokkolnak, és ha kell nekünk is jönnek, vagy megpróbálnak kilökni a pályáról. És ha te oda böksz valakinek az vissza bök, úgyhogy végre van egy kiskihívásunk is. Persze ez nem azt jelenti, hogy szuper okosak, csak ne csodálkozzunk ha valaki belénk durrant. A fizikáról annyit tudnék mesélni, hogy a különböző útfajtákon különböző féleképen viselkedik az autó, például ha kisodródunk az útról és egy salakos részre csúszunk, akkor a kocsink elkapar és nehezebben korrigálható, jól érzékelteti a játék, ha a kocsi letér a pályáról vagy göröngyösebb útszakasz van ezzel is egy szimulátor játék élményét idézi a játék.

Tracklist:

A zene mint minden NFS esetében itt is jó, szerepelnek ütős kis DNB zenék, és rock-os, amitől igazán felpezsdíti az adrenalin szintet. Sajnos én nem tudtam sokáig ezt élvezni, amit fentebb le is írtam.

Értékelés:

Pro:
- Magyar felirat
- Oly hosszú idő után végre egy normális NFS
- Sok kocsi felhozatal
- Remek grafika.
- A játékot a merevlemezre telepíti a játék (ami nálam plusz pont az olvasó fej megkímélése érdekében)
- Jó árhoz sok extrák kapunk
- A realisztikus vezetést végre egy NFS-ben is élvezhetjük.
- A kocsi tulajdonságainak egyénre szabása
- 4:3-as TV-n nem szélessávú a kép
- Rengeteg verseny és kihívás

Kontra:
- Kisebb bug-ok
- Az elmosódási effektek néha idegesítővé tudnak válni
- Némely játékmód néha szinthez képest sokkal nehezebb
- Számomra hiányzik az UnderGround óta megszokott külön lökhárítók személyre szabása
- A régi utcai autók hiánya
- Sok helyen sok töltés idő
- A drift valami szörnyű
- Akadó hang pár helyen (bár ha ez a hiba csak nálam akkor nem kontra)
- Nem lehet a mentéseket kimenteni pendriver-ra.
- Gyenge élsimítás az autókon

Szerintem: 8,5


1 megjegyzés:

  1. mi?! szimulátor az irányítás?! cikket is írsz belőle?! gratulálok!

    VálaszTörlés