Hát a téma röviden a következő:
Egyik haver nyitott egy blogot, még előttem, és erre felbuzdulva én is meg indítottam ezt a blogot (amivel valamilyen szinten köszönök neki de.) és utána egy másik haver, és még egy 3. is, és erre ő ilyet ír a blogján, hogy törli a blogját, mert ő ezzel egyedi akart lenni a haverjai között, és így már nem egyedi, erre én felkaptam a vizet, és leosztottam egy kommentbe, hogy ha ezzel egyedinek akart tűnni akkor ez kicsit se egyedi, mert a világon több millióan blog-olnak (és persze azzal védekezett, hogy a haverjai között egyedi és nem a világon, nah mind1) és hogy szerintem ez nem szégyen, hanem inkább dicsőség hogy mi is megosztjuk a minden napjainkat ismeretlen embereknek, vagy ismerősöknek, és esetleg valami érdekeset mutatunk ezzel másoknak, és a végére persze annyit írtam hogy csak annyit tudok mondani, hogy "Just Do It!" Hát ugye egyből én lettem a rohadék, és persze a blog nem került törlésre, mert hogy ráírtak MSN-en (vagy WLM-n kinek, hogy esik jobban nem érdekel), meg emailt, hogy ne törölje a blog-ot mert tök jó meg ecetera.
Akkor kérdem én akkor most számít az, hogy egyedi vagyok vagy nem? Mert akkor felesleges volt ez a felhajtás, vagy pedig most már csak azért csinálom, hogy mert mások akarják ami meg már nem egyedinek számít hanem egybe olvadás a többi blog íróval. Ha egyedi akart volna lenni, akkor megtette volna törölte volna a blogot, keress valami más blog-ot ha akar ezzel még foglalkozni, vagy esetleg, ha egyedibbet akar, akkor csinál egy külön weboldalt (de asszem már volt neki egy, de nem érdekel) és újra egyedi kategóriába tette magát.
Nah és ezek utána az lett belőle hogy:
Van egy ember akit szeretünk szopatni, de ő péntekre tervezett valami állat dolgot, és mondtam egyik havernak, mert nekem dolgozni kellett mennem, hogy beszélje már meg vele hogy tegye át szombatra, mert én még dolgozok és én is ott akarok lenni, erre ezt a választ kapom, hogy nem mert idézem "mert én nem akarok vele találkozni" meg azt is írta hogy megy valami haverja szülinapjára szal lehet hogy szombaton nem is jön le, de a fő ok én vagyok. Most ez mennyire óvodás viselkedés nem? Nem megyek vagy nem teszem át mert nem akarok vele találkozni. Istenem "felnőtt" emberek vagyunk megtudjunk (nánk) beszélni a dolgokat, de nem újra ez az óvodáskodás, és persze nem ez az első de lásd ilyenek egyes emberek.
Én itt a dolgot lezártam, ha akar velem beszélni akkor beszél ha nem akkor meg nem, és én itt ezt a vitát lezártam nem fogok újra belemenni, de gondoltam leírom hátha netán esetleg kapcsol az illető, hogy ez nem megoldás, nah szevasztok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése